Az Országos Református Tanáregyesület (ORTE) őszi konferenciájának szeptember 20. és 22. között a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium adott otthont. A pedagógus szakmai szervezetet 1902-ben Debrecenben alapították, majd a szocializmus éveire eső kényszerszünet után 1991-ben kezdhette meg újra működését.
A háromnapos nánási rendezvényre közel százötven pedagógus regisztrált, többen a Dunántúlról érkeztek, de az előadók között székelyföldi vendég is akadt. Péntek délután dr. Papp Kornél, az ORTE elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Gacsályi Gábor, a Hajdúnánási Református Egyházközség vezető lelkipásztora tartott áhítatot, melyben a megismerés őszinte szándékát hangsúlyozta a Krisztus felé vezető úton.
Takaró Mihály tanár, irodalomtörténész A magyar közoktatás megújulása – A konzervatív oktatás mint pedagógiai forradalom című előadása a jelenlegi oktatási rendszer mögött meghúzódó stratégiát fejtette ki. Szerinte a 2018-as NAT sem nemzeti, sem alap-, sem tanterv nem volt, és az ismeretek átadása helyett a kompetenciák fejlesztését tartotta szem előtt. Takaró és kollégái ezért látták szükségesnek az átdolgozását, egy új terminológia kialakítását, amihez a vidéki egyetemi oktatókat is bevonták a munkába. Öt szerkezeti elemre építették rendszerüket: a NAT és a kerettanterv jelenti az alapot, amelyhez az új tankönyvek, illetve az érettségi követelmények is igazodnak. A pedagógusoknak az új tananyagrészeket továbbképzés keretében kell megismerniük, majd számot is kell adniuk az ott tanultakról, mondván „nem változik semmi, ha a tanárt nem ellenőrzik”. Az előadó hangsúlyozta, tárgyi tudás nélkül csak érzelmi alapú véleményt alkothatunk, ezért az oktatásban vissza kell térni az ismeretátadáshoz. Ezt hívja Takaró konzervatív fordulatnak.
Ezt követően Dér Balázsné Dobi Inci, a vendéglátó gimnázium igazgatója mutatta be az intézményt. A közel 370 éves iskola 2015-ben lett újra egyházi fenntartású, vagyis az idei a tizedik „református” tanéve. Majd Farkas Ferenc, a Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda főigazgatója következett, aki előadásában az egyházi oktatási intézmények helyi elfogadottságát emelte ki, hiszen az egykor tizenkét diákkal újrainduló református iskolában az idei, harmincadik tanévben már több mint háromszáz tanuló oktatása folyik.
A napot a Kendereskert biofarm meglátogatása zárta, ahol a vendégek baráti hangulatban fogyasztották el vacsorájukat. „A jó kérdés az, ami visszatükrözi a tudást Isten irántunk érzett szeretetéről” – szólt a szombat reggeli áhítat fő gondolata, melyet Kocsis Áron, a Hajdúnánási Református Egyházközség lelkipásztora fogalmazott meg. Az első előadásban Bereczki Enikő generációs szakértő sok példával, a hallgatóságot is aktivizálva világított rá, hogy egyik nemzedék sem jobb vagy rosszabb a másiknál. A korszellem viszont változik, hiszen különböző események formálják egy-egy korcsoport identitását. A mai fiatalok azonosságtudatát a szaporodó válságok (globális felmelegedés, háború, gazdasági problémák), a folyamatos online jelenlét, valamint a koronavírus-járvány és utóhatásai alakítják legerősebben. Új fejlemény viszont, hogy mind a személyes, mind az online kapcsolatokban a kortársak hatása erősebb, mint korábban bármikor. Bereczki néhány tanácsot, tippet is megfogalmazott. Szerinte a generációs különbségek leküzdését az segítheti, ha a családtagok több időt töltenek együtt, próbálják óvni, visszahozni az ünnepek meghittségét, és minél gyakrabban tudnak őszintén beszélgetni egymással. Az iskolában pedig a kötetlen, nem a tanulásról szóló alkalmak közelíthetik egymáshoz a diákok és a pedagógusok generációit.
A református lelkiség, identitás közösségformáló ereje elnevezésű blokk három, egymástól nagyon eltérő előadásban járta körül, mi jellemzi napjainkban a reformátusságot. Az eléggé tág témát Szontagh Pál, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának tanára a pedagógusok felől közelítette meg. Úgy véli, a tanár, ha hívő, akkor „örvendező életű ember”, vagyis látszik a szeretete a tanítás, a tantárgya és a tanítványai iránt. Kutatásokra alapozva jelentette ki, hogy a felekezeti iskolák erőssége a személyre szabott nevelés, a tanórán kívüli tevékenységek köre, illetve az előítéletmentesség, ami a hátrányok kompenzálásának alapját jelentheti.
Bustya János sepsiszentgyörgyi lelkipásztor, vallástanár azzal szembesítette a közönséget, hogy az anyaországi szem hamis Erdély-képet lát: nagyjából Vajdahunyad, Kolozsvár, Nagyvárad, Csíksomlyó és Korond nevezetességeit, valamint a természeti környezet szépségét ismerjük, de a kapcsolódási pontokról, mondjuk az ott is meglévő Bocskai-kultuszról már alig tudunk. Ahogy az erdélyi reformátusság válságáról – mely még mindig kisebb, mint a magyarországi közösségeké – sincs információnk. Bustya szerint a válság nagyrészt abból fakad, hogy „a 21. századi ember kérdései mások, mint a 16. századiaké voltak.” Ma nem az üdvösség, a megváltás, a menny, a pokol képzetei foglalkoztatják a híveket, sokan inkább egyéni identitást próbálnak kialakítani maguknak. Ebben a helyzetben az egyház úgy találhatja meg új pozícióját, ha erőteljesebben kilép a társadalomba az iskolákon, az egyetemeken és a szeretetszolgálatokon keresztül.
Kocsis Attila nyugalmazott lelkipásztor jóval távolabbi példán, Dél-Szudán hitéletén keresztül beszélt a református lelkiségről. A hazánknál hétszer nagyobb, tizenkétmillió lakosú kelet-afrikai ország 2011 óta független állam. Az ország lakosságának 90%-a napi egy dollárból él, nincs vasúthálózat, postaszolgáltatás, távolsági busz, aszfaltozott út is alig. A népesség 60%-a keresztyén, akiknek harmada tartozik a református felekezethez. Kocsis Attila idén áprilisban bő két hetet tölthetett az országban, ahol meglátogatott egy általános iskolát és egy szülésznőket képző intézményt is. Fotók és videók is megerősítették az előadó szavait, hogy Dél-Szudánban „mindenkinek kevés adatik, mégis jól sáfárkodnak vele.” Egy-egy vasárnapi istentisztelet három órája például igazi ünnep, amin rendszeresen ezerötszáz fő vesz részt.
Az ebédet és az ORTE közgyűlését követően a tiszadobi Andrássy-kastély meglátogatása töltötte ki a szombat délutánt. A Hajdúnánáson született és felnőtt Hegedűs Lóránt református püspök alakját, szavait a konferencia több előadója is felidézte, vasárnap reggel pedig minden résztvevő megismerkedhetett az egyházi vezető életútjával a Helytörténeti Gyűjtemény „Míg tart a ma…” című kiállításának segítségével. A konferencia a református templomban zárult, az istentisztelet követően dr. Papp Kornél köszönte meg az egyesület nevében a Hajdúnánáson töltött hétvégét.
Összegzésképpen azt fogalmazta meg, hogy „hívő emberek nélkül nehéz közösséget építeni”, de szerencsére a Hajdúságot Bocskai István kora óta embert szerető, Istent tisztelő emberek lakják.
Vékony Gábor
